Szent Mihály napi hagyományok

2019. október 1-jén nagy lelkesedéssel hallgatták a diákok Szent Mihály arkangyal ünnepéhez kapcsolódó hagyományokat. Interaktív feladatokkal, kérdés-felelet választós játékokkal. Kézműves foglalkozással (papírsárkány, könyvjelző..). Szabadtéri játékkal, énekkel ismerkedhettek meg. Izgalmas volt a mai fiataloknak Szent Mihály életével megismerkedni, saját életükben is megtalálhatják a mai szentté válás útját, a jóra való törekvést. Igazi közösség formáló szerepük van a mai diákok életében a szentek példája. A megjuhászkodott farkas (Szent Mihály napi mese) – Vidám, napos, kora őszi, áldott szüreti idő van, Mihály napi vásár ideje. Ám a farkas ott lapul az erdő szélén, figyeli a pásztort, amint behajtja a juhokat, bárányokat. Aesopus meséje és a néphagyomány találkozott a vidám mesében. A hagyomány úgy tartja, Szent Mihály a túlvilágra költöző lélek bírója, kísérőtársa. A katolikus hagyomány szerint Szent Mihály (Mihály arkangyal) egyike a 7 főangyalnak, ő a mennyei hadak nagy vezére és győztes harcosa. Jelképe hatalmas kardja, mellyel legyőz minden gonoszt, akaratereje hatalmas, Isten iránti hűsége megingathatatlan. Szent Mihály naphoz sokféle időjárással kapcsolatos hiedelem fűződik. Ha Mihály itt találja a fecskéket, akkor hosszú-szép őszre lehetett számítani. A pásztorok az állatok viselkedését kísérték figyelemmel, s abból következtettek a várható időjárásra. Ez a nap a kisfarsang kezdetét is jelentette. Ez az időszak Szent Mihály napjától Katalin napjáigtartott. A gazdálkodóknak a számadás napját is jelentette, a pásztorok hazahajtották az állatokat, elszámoltak, kezdetét vette a kukoricatörés. Sokféle időjárással kapcsolatos szólás, közmondás ismeretes e nappal kapcsolatban. Szent Mihály-nap után kezdték a kukoricát törni. E nappal megkezdődött az úgynevezett kisfarsang ideje, a lakodalmazások őszi időszaka, mely Katalin napjáig  tartott.